Pécsi Tudományegyetem

Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Általános Iskolája

 

Alapszabály

Az 1990. évben létrejött és a Baranya Megyei Bíróság által 0200/Pk. 60086/1990. szám alatt nyilvántartásba vett MAKÁR Egylet a 2016. május 12. napján kelt közgyűlési határozatában foglalt alapszabály módosítással - a régi alapszabály 1. és 2. pontjának változatlanul hagyása mellett - megalkotja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján

MAKÁR EGYLET Egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

I.
Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Makár Egylet

  2. Az egyesület székhelye: 7624 Pécs, Alkotmány u.38.

Az Egyesület a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolájában (továbbiakban: iskola) működik.

  1. Az egyesület nyilvántartási száma: 02-02-0000498

  2. Jelvénye: Kör alakú, csuklótól ábrázolt egyest mutató kézfej, körülötte „MAKÁR EGYLET"

felirattal.

  1. Zászlója: sárga-kék mezőre hímzett egylet jelvény.

  2. Az egyesület megalakulásának időpontja: 1990. május 7.

    II.
    Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:
1.1. Az iskola tanulóinak az ingyenes oktatáson túli foglalkoztatása, a tanórákon kívüli tevékenység rendszer szervezése és ezek támogatása.
Különösen:
- tehetséggondozás
- felzárkóztatás
- kulturális tevékenység
- sport
- táboroztatás
1.2. A szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatása

2. Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület feladata a cél megvalósításához szükséges anyagi és szervezeti feltételek biztosítása, gyarapítása. Az egyesület céljait támogató szervekkel és szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés.

1

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2. A vállalkozási tevékenységet csak alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi valamint a gazdálkodása sorár elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

3. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. Az Egyesület, működésévei kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést az egyesület elnöke engedélyezni, annak számára, aki az érdekeltségét igazolja.

IV. Tagdíj

1. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag - tiszteletbeli és ifjúsági tag kivételével - a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül, ezt követően legkésőbb minden év augusztus 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2. Az egyesületnek rendes, pártoló, ifjúsági és tiszteletbeli tagjai vannak, melyekről az Elnökség külön-külön nyilvántartást vezet.

3. A rendes tagok az iskolában tanító tanárok és az iskolában tanuló diákok szüleinek összessége. Minden családból egy szülő lép be az egyesületbe, ezzel vállalva az éves tagdíj megfizetésének kötelezettségét, melyet a gyermekenként évente köteles megfizetni.

4. Az ifjúsági tagok a diákok összessége, ebből kifolyólag az egyesületnek (tizennyolc) év alatti személyek is tagjai lehetnek, azonban ők csak életkori sajátosságaiknak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választhatók.

5. Az egyesület működési területén, illetve azon túl is pártoló tagságot szervez feladatai végrehajtása érdekében, aki/amely vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tagok, jogi személyek, illetve közösségek egyesületi munkában való részvételét a támogatás módját minden esetben külön megállapodásba kell foglalni.

6. Tiszteletbeli tag lehet az, aki az egyesületi célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelkedő tevékenységet végez, ebből kifolyólag az Elnökség által meghatározott napirendi pontok közül - az egyesület bármely szervének javaslatára - a Küldött Közgyűlés köteles előzetes véleményüket kikérni a döntéshozatal előtt.

7. A tagok felvétele írásbeli nyilatkozattal történik. A rendes, ifjúsági és pártoló jelentkezőket az Elnökség, míg a tiszteletbeli tagokat a Küldött Közgyűlés veszi fel.. Írásbeli határozatot csak a kérelem elutasítása esetén kell hozni. A tagsági viszony a nyilvántartásba vétellel kezdődik.

2

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik, melyben nyilatkozik a belépési szándékáról valamint, hogy az egyesület célját és az alapszabályban fog- lalt rendelkezéseket elfogadja.

2. A belépési nyilatkozatot - rendes, pártoló, ifjúsági és tiszteletbeli tag vonatkozásában - az Elnök- séghez kell benyújtani.
A rendes, pártoló és ifjúsági tagok kérelmének beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül, egy- szerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz az Elnökség a tagfelvételről.

A tiszteletbeli tag kérelmének beérkezésétől számított legközelebbi Küldött Közgyűlésen egyszerű szó- többséggel, nyílt szavazással határoz a Küldött Közgyűlés a tagfelvételről.
Határozatát annak meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell meg- küldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A rendes tagsági jogviszony megszűnik:

1.1. Kilépéssel
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

1.2. Kizárással
Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot:

  1. a)  aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Küldött Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismétel- ten sértő magatartást tanúsít.

  2. b)  aki 6 (hat) hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmu- lasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 6 (hat) hónapos mulasztás elteltét köve- tően az Elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely fel- szólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

  3. c)  akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetetésre ítél vagy közügyektől eltilt.

  4. d)  aki az egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.

1.3. Elhalálozással
1.4. Egyesület megszűnésével

1.5. Egyéb
Szülő esetében az iskolában tanuló gyermeke tanulói jogviszonyának megszűnésével.
Tanár esetén az iskolai munkaviszonyának megszűnésével rendes tagsági jogviszonya megszűnik, de az egyesület bármely szervének javaslatára a tanár munkaviszonyának megszűnése után is tiszteletbeli taggá választható.

3

2. A pártoló tagsági jogviszony megszűnik:

2.1. Kilépéssel
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

2.2. Kizárással
Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot:

  1. a)  aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Küldött Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismétel- ten sértő magatartást tanúsít.

  2. b)  aki 6 (hat) hónapon keresztül elmaradt a tagdíj és/vagy más megállapodásban rögzített támoga- tás megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 6 (hat) hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – fel- szólította a tagdíjhátralék vagy támogatási hátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

  3. c)  akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetetésre ítél vagy közügyektől eltilt.

  4. d)  aki az egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.

2.3. Elhalálozással vagy jogutód nélküli megszűnéssel 2.4. Egyesület megszűnésével

3. Az ifjúsági tagsági jogviszony megszűnik:

3.1. Kilépéssel
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.2. Kizárással
Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot:

  1. a)  aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Küldött Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismétel- ten sértő magatartást tanúsít.

  2. b)  akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetetésre ítél vagy közügyektől eltilt.

  3. c)  aki az egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.

3.3. Elhalálozással

3.4. Egyesület megszűnésével

3.5. Egyéb
A iskolai tanulói jogviszonyának megszűnésével ifjúsági tagsága megszűnik.

4

4. A tiszteletbeli tagsági jogviszony megszűnik:

5

4.1. Kilépéssel
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

4.2. Kizárással
Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot:

  1. a)  aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Küldött Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismétel- ten sértő magatartást tanúsít.

  2. b)  akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetetésre ítél vagy közügyektől eltilt.

  3. c)  aki az egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.

4.3. Elhalálozással
4.4. Egyesület megszűnésével

5. A kizárási eljárás közös szabályai

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 (harminc) napon belül meghozza és 8 (nyolc) napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú Elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül az egyesület Küldött Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Küldött Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Küldött Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

A kizáró határozattal érintett személy - az egyesület által biztosított fellebbezési lehetőség kimerítését követően - jogorvoslattal élhet oly módon, hogy a Küldött Közgyűlési határozat tudomására jutásától számított 30 (harminc) napon belül keresetet indíthat az egyesület székhelye szerint illetékes Törvényszéknél és kérheti a Küldött Közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát illetve panasszal élhet az egyesület székhelye szerinti Főügyészségnél.

1.
a)

b) c) d) e) f)

VIII.
A tagok jogai

Az egyesület rendes tagja jogosult:
az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni
az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
a Küldött Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjaira javaslatot tehet
javaslatokat és észrevételeket tenni az Egyesület szerveihez
az egyesület irataiba betekintetni
arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn azegyesületmunkájátadományokkal,felajánlásokkal,személyesközreműködésselsegítheti.

2.
a)

b)

Az egyesület pártoló tagja jogosult:
az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
az Elnökség meghívására a Küldött Közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján részt venni tanácskozási joggal
az egyesület működését érintő kérdésekben javaslatokat és észrevételeket tenni

6

g)
A rendes tag a tagsági jogait - teljes bizonyító erejű magánokirati formában - meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. Az egyesület rendes tagja - ideértve a jogi személyiségű tagot is - szavazati joggal rendelkezik.

c)
A pártoló tag vezető tisztségviselővé nem választható.

3.
a)

b)

Az egyesület ifjúsági tagja jogosult:
az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
az Elnökség meghívására a Küldött Közgyűlésen részt venni tanácskozási joggal az egyesület működését érintő kérdésekben javaslatokat és észrevételeket tenni

c)
Az ifjúsági tag vezető tisztségviselővé nem választható, csak életkori sajátosságaiknak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre.

4.

5.
Amennyiben az egyesület bármely szerve vagy tisztségviselője olyan törvénysértő határozatot hoz, amely sérti a tagok jogait vagy jogos érdekeit illetve jogszabálysértő vagy alapszabályba ütközik, akkor a törvénysértő határozat ellen jogorvoslatért az illetékes Törvényszékhez keresetet nyújthat be.

A határozat hatályon kívül helyezését célzó keresetindítás feltételei:
1. A megtámadott határozat törvénysértő legyen
2. A benyújtó érvényes egyesületi tagsággal rendelkezzen
3. A határozat meghozatalához szavazatával nem járult hozzá, kivéve ha tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

A tag a jogorvoslati jogával a törvénysértés tudomására jutásától számított 30 (harminc) napon belül élhet. A határozathozataltól számított 1 (egy) éves jogvesztő határidő elteltével a per nem indítható.
Ha a határozatot az egyesület azon vezető tisztségviselője támadja meg, aki az egyesület képviseletét elláthatná, akkor a perben az egyesületet valamelyik elnökhelyettes tag képviseli.

Amennyiben minkét elnökhelyettes tag is felperesként perben áll, akkor a bíróság a perbeli képviseletre ügygondnokot rendel ki.

a) b)

c)

d)

Az egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:
az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
az Elnökség meghívására a Küldött Közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján részt venni tanácskozási joggal
véleményt nyilvánítani tekintettel arra, hogy az Elnökség által meghatározott napirendi pontok közül - az egyesület bármely szervének javaslatára - a Küldött Közgyűlés köteles előzetes véleményüket kikérni a döntéshozatal előtt
az egyesület működését érintő kérdésekben javaslatokat és észrevételeket tenni

Törvénysértő határozat jogorvoslatai:

1.

2.

3.

4.

a) b) c) d)

e)

a) b) c)

d) e)

a) b)

c)

a) b)

c)

IX.
A tagok kötelezettségei

Az egyesület rendes tagja: Aktívanműködjékközreazegyesületcéljának,feladatainakmegvalósításában
Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesületi tevékenységét. Kötelesatagdíjatannakesedékességéigmegfizetni.
Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó elő- írásait, rendelkezéseit betartani.
Köteles a nyilvántartásban szereplő adataiban történő változást 8 (nyolc) napon belül az Elnök- séghez bejelenteni.

Az egyesület pártoló tagja: Aktívanműködjékközreazegyesületcéljának,feladatainakmegvalósításában
Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesületi tevékenységét. Köteles a megajánlott tagdíjat és/vagy más megállapodásban rögzített módon történő támoga- tást megfizetni.
Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó elő- írásait, rendelkezéseit betartani.
Köteles a nyilvántartásban szereplő adataiban történő változást 8 (nyolc) napon belül az Elnök- séghez bejelenteni.

Az egyesület ifjúsági tagja:
Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesületi tevékenységét. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó elő- írásait, rendelkezéseit betartani.
Köteles a nyilvántartásban szereplő adataiban történő változást 8 (nyolc) napon belül az Elnök- séghez bejelenteni.

Az egyesület tiszteletbeli tagja:
Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesületi tevékenységét. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó elő- írásait, rendelkezéseit betartani.
Köteles a nyilvántartásban szereplő adataiban történő változást 8 (nyolc) napon belül az Elnök- séghez bejelenteni

7

1.
a./ Küldött Közgyűlés
b./ Elnökség
c./ Gazdasági ügyintéző d./ Számvizsgáló Bizottság e./ Tagozatok

Az egyesület szervei:

X.
Az egyesület szervei

1. 2.

3.

a) b)

c) d) e) f)

a) b) c) d) e) f) g) h) i)

j) k) l) m)

XI.
A Küldött Közgyűlés

A Küldött Közgyűlés az egyesület legfelsőbb szerve, amelyet az egyesület Diák-, Pedagógus - és Szülői Önkormányzati Tagozatának küldöttei alkotnak.

A Küldött Közgyűlés résztvevői:
a Küldött Közgyűlés Elnöke, aki egyben a Szülői Önkormányzati Tagozat vezetője
a Küldött Közgyűlés Elnökhelyettesei, akik egyben a Pedagógus Önkormányzati Tagozat vezetője és a Diák Önkormányzati Tagozat vezetője is.
Gazdasági ügyintéző SzülőiTanácsáltaldelegált3(három)főalsósszülőés3(három)főfelsősszülő PedagógusÖnkormányzatiTagozatáltaldelegált3(három)főpedagógus DiákÖnkormányzatiTagozatáltaldelegált3(három)fődiák

A Küldött Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

az alapszabály elfogadása és módosítása;
megválasztja az egyesület elnökét
megválasztja a Számvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait
megválasztja a tiszteletbeli tagokat
az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása
a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása;
az egyesület és a tagozatok éves költségvetésének elfogadása;
az költségvetés és éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

A Küldött Közgyűlés ülésezése:

4.

8

A Küldött Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
Az Elnökség köteles a Küldött Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) azegyesületvagyonaazesedékestartozásokatnemfedezi;

  1. b)  az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

  2. c)  az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott Küldött Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A Küldött Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a az ok és a cél írásban történő megjelölésével kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnökség a kérelem beérkezést követő 30 (harminc) napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Küldött Közgyűlés összehívásáról.

5. A meghívóhoz kapcsolódó szabályok:

A Küldött Közgyűlést az Elnökség legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény) illetve az egyesület székhelyén történő kifüggesztés.

A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. a)  az egyesület nevét, székhelyét,

  2. b)  a Küldött Közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye

  3. c)  a Küldött Közgyűlés helyét, idejét

  4. d)  a javasolt napirendi pontokat, a kiemelt jelentőségű ügyek megjelölésével együtt

  5. e)  a napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a sza-

    vazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák

  6. f)  KüldöttKözgyűléshatározatképtelenségeesetéreamegismételtKüldöttKözgyűléshelyszínét

    és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Küldött Közgyűlés az eredeti na- pirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz akár már az eredeti Küldött Közgyűlés napján.

A Küldött Közgyűlésre a meghívót az egyesület székhelyén és az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A napirendi pont kiegészítésének szabályai:
A Küldött Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 (két) napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 (két) napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Küldött Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. A Küldött Közgyűlés határozatképessége:

A Küldött Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult küldött részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt Küldött Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a meghívottakat erre a jogkövetkezményre a megismételt Küldött Közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt Küldött Közgyűlés esetén az eredeti, rendes Küldött Közgyűlés meghívójában figyelmeztették.

Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - fél órával később az eredetileg határozatképtelen Küldött Közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

7. A Küldött Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis a megjelent és szavazásra jogosult küldöttek számát. A Küldött Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető Elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és 2 (két) jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

9

8. A Küldött Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a 2 (két) jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

9. A Küldött Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult küldött egyenlő szavazattal rendelkezik. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg, figyelembe véve az XI/10. és XI/11. pontban meghatározott arányokat. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Az ismételt szavazategyenlőség esetén az adott ülésen előterjesztett javaslat elvetettnek tekintendő.

Az ülések nyilvánosak.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akitahatározatkötelezettségvagyfelelősségalólmentesítvagyajogiszemélyterhéremásfajta

A Küldött Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában

10

előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; akiadöntésbenérdekeltmásszervezetteltöbbségibefolyásonalapulókapcsolatbanáll;vagy akiegyébkéntszemélyesenérdekeltadöntésben.

10.
egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel ho- zott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló Küldött Közgyűlési döntés- hez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

11. Aminősítettszótöbbségszabályai:
A meghívóban kiemelten jelentős ügynek minősített napirendi pontról a közgyűlés minősített szótöbb- séggel, nyílt szavazással dönt. A minősített szavazás a megjelent, szavazásra jogosult küldöttek kéthar- mados szótöbbségét jelenti.

12. A Küldött Közgyűlési határozatok kihirdetése és közlése:
A Küldött Közgyűlési határozatokat - adott esetben a szavazatszámláló bizottság munkájának befejezésével - a levezető Elnök a Küldött Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintettekkel a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel és az iskola honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XII. Elnökség

  1. Az Elnökség: Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely gondoskodik az egyesület folyamatos működéséről, végrehajtja a Küldött Közgyűlés határozatait és dönt mindazon kérdésekben, amit jogszabály vagy alapszabály nem utal a Küldött Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

  2. Az Elnökség tagjainak megválasztása:
    Az Elnökség tagjait a Küldött Közgyűlés választja 3 (három) év határozott időtartamra.

b) c) d) e) f)

3. Az egyesület vezető tisztviselői: Elnök: a Szülői Önkormányzati Tagozat vezetője

Elnökhelyettes: a Pedagógus Önkormányzati Tagozat vezetője

11

Név:
Anyja neve: Lakcíme:

Dr. Bíró Zsolt
Jáhn Etelka
7624 Pécs, Forbáth A. u. 1/1.

Név:
Anyja neve: Lakcím:

Dezső Emőke
Benkő Zsuzsanna Mária 7621 Pécs, Perczel u. 37.

Elnökhelyettes: a Diák Önkormányzati Tagozat vezetője

Név:
Anyja neve: Lakcím:

Vati Tamás
Cseh Beáta
7626 Pécs, Alsóbalokány u. 23.

4. Az egyesület képviselete:
Az egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az egyesület vagyona felett 50 000 Ft-ot (ötvenezer forintot) meghaladó összeg esetén pénzügyi rendelkezésre az Elnök és a Pedagógus Önkormányzati Tagozat vezetője együttes aláírásukkal jogosultak.
50 000 Ft (ötvenezer forint) alatt azon tagozat vezetője jogosult az utalványozásra, amely tagozat az ös- szeget felhasználta.

Az Elnököt tartós akadályoztatása vagy lemondása esetén az akadály elhárulásáig illetve az új elnök megválasztásáig a Pedagógus Önkormányzati Tagozat vezetője, mint elnökhelyettes helyettesíti teljes jogkörrel és felelősséggel.

5. Vezető tisztségviselő feltételei:
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.
a)

b) c) d) e)

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik:

a megbízás időtartamának lejártával;
visszahívással;
lemondással;
a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben tör-

ténő korlátozásával;
f) avezetőtisztségviselővelszembenikizáróvagyösszeférhetetlenségiokbekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejáratát megelőzően - megszűnik, akkor az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

12

A vezető tisztségviselők visszahívása
Ha az Egyesület tagjainak több mint 1/3-a (egyharmada) – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az Elnök köteles 30 (harminc) napon belüli időpontra a Küldött Közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni.

Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha
- magatartása az Egyesület Alapszabályával ellentétes,
- magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti,
- tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.

Ha a bizalmatlansági indítvány az Elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell.

A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő Küldött Közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a Küldött Közgyűlés előtt ismertesse.

A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a Küldött Közgyűlésen jelen lévő tagok több mint fele egyetért azzal. Ha a Küldött Közgyűlés az Elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az Elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott vezető tisztségviselők hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátralévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart.

7. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, tervszerű működésének irányítása, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

  1. b)  az egyesületi beszámolók előkészítése és azoknak a Küldött közgyűlés elé terjesztése;

  2. c)  a tagozatok éves költségvetési beszámolójának elfogadása;

  3. d)  a tagozatok működésének irányítása;

  4. e)  a gazdasági ügyintéző megválasztása és visszahívása,

  5. f)  az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldött

közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

  1. g)  a Küldött közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

  2. h)  az Elnökség által összehívott Küldött Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása és a

meghívó kiküldésről intézkedés;
i) a kiemelt jelentőségű ügyek előtt a tiszteletbeli tagok véleményének kikéréséről intézkedni és ezen napirendi pontok - a meghívóban történő - megjelöléséről gondoskodni;

  1. j)  részvétel a Küldött Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

  2. k)  a tagság nyilvántartása;

  3. l)  a tag felvételéről és kizárásáról való döntés;

  4. m)  munkaviszony létesítése - vezetői tisztségviselők kivételével - és e körben a munkáltatói jogok

gyakorlása

  1. n)  az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

  2. o)  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

  3. p)  az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte

esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

q) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, illetve amely nem tartozik Küldött Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

8. Az Elnökség ülésezése:
Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja, amely ülésről értesíteni kell a Számvizsgáló Bizottság elnökét. Az Elnökségi ülést az Elnök legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

9. A határozathozatal:
Az Elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. 2 (két) Elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. Az Elnökség tagjait közreműködésükért tiszteletdíj - a gazdasági ügyintéző kivételével - nem illeti meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

10.
Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel és az iskola honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Feladata:

XIII.
A gazdasági ügyintéző (pénztáros)

A határozat közlése és kihirdetése:

13

a)

b) c) d) e) f)

akitahatározatkötelezettségvagyfelelősségalólmentesítvagyajogiszemélyterhéremásfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; akiadöntésbenérdekeltmásszervezetteltöbbségibefolyásonalapulókapcsolatbanáll;vagy akiegyébkéntszemélyesenérdekeltadöntésben.

  1. a)  Intézi az Egyesület pénzügyi és hitel ügyleteit

  2. b)  Az Egyesület vagyoni helyzetéről az Elnökséget és igény szerint a tagságot tájékoztatja

  3. c)  Vezeti a pénztárkönyvet, gondoskodik a tagdíjak beszedéséről és nyilvántartásáról

  4. d)  Felelősabizonylatifegyelemért

  5. e)  Elkészíti az éves költségvetés és zárszámadás tervezetét, valamint a vagyonmérleget

  6. f)  TanácskozásijoggalrésztveszaKüldöttKözgyűlésülésein

  7. g)  Nyilvántartást vezet a Küldött Közgyűlés jegyzőkönyveiről és határozatairól oly módon, hogy

    abból a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számarány

    megállapítható legyen.

  8. h)  Gondoskodik a Küldött Közgyűlés döntéseinek az érintettel való közléséről es nyilvánosságra

    hozataláról

  9. i)  Havonta tiszteletdíjra jogosult, amelynek összegét az Elnökség évente állapítja meg. Tartós

    akadályoztatása vagy lemondása esetén új gazdasági ügyintéző választása az Elnökség hatáskörébe tartozik.

XIV. Számvizsgáló Bizottság

Tagjai: Elnökből és 2 (két) tagból áll, akiket a Küldött Közgyűlés választ 3 (három) évre Az elnöknek könyv- és számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

Feladata:
a) Ellenőrzi, hogy az egyesület gazdálkodása a hatályos pénzügyi szabályoknak és az alapszabály

előírásainak megfelel-e

  1. b)  Ellenőrzi a gazdasági ügyintéző tevékenységét,

  2. c)  Az egyesület gazdálkodásáról az Elnökségnek évenként, jogszabállyal vagy alapszabállyal

    ellentétes gyakorlat észlelése esetén nyomban jelentést tesz.

  3. d)  Határozatait - valamennyi tag együttesen - egyszerű szótöbbséggel hozza.

  4. e)  Elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein.

    XV. Tagozatok

Az egyesület keretében három tagozat működik, önálló - az egyesület alapszabályának megfelelő - szabályzatok és programok szerint.

1. Diák Önkormányzati Tagozat:
Tagja a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolájának az egyesületbe belépett valamennyi tanulója a tanulói jogviszonyának megszűnéséig.
A Diák Önkormányzati Tagozat vezetője a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár, akinek választása, illetve felkérése a Tagozat saját szabályzatában meghatározott eljárással történik.
2. Pedagógus Önkormányzati Tagozat:
Tagja lehet a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolájával munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló pedagógusa.
A Tagozat vezetője az iskola mindenkori vezetője.
3. Szülői Önkormányzati Tagozat:
Tagjai a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolájába járó diákjainak egyesületi tag szülei.
A Szülői Önkormányzati Tagozatból osztályonként megválasztott 2-2 (két-két) szülő alkotja a tagozat tanácskozó és döntéshozó szervét a Szülői Tanácsot.
A Szülői Tanács tagjai maguk közül választanak vezetőt 3 (három) évre. A Szülői Tanács évente legalább 3 (három) alkalommal ülésezik, melyeken részt vesz és tájékoztatást ad az iskola vezetésének egy vagy több képviselője. A Szülői Tanács összehívása a vezetőjének feladata, melyet a vezető akadályoztatása esetén az iskola vezetője is összehívhat.

XVI.
Az egyesület gazdálkodása:

1. Az működéséhez szükséges gazdálkodásáról éves költségvetést és zárszámadást készít, amelyeket a Számvizsgáló Bizottság Elnöke a gazdasági ügyintézővel együttműködve az Elnökség elé terjeszt.

2. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

3. Az egyesület megszűnése esetén záró vagyonmérleget kell készíteni. Az ebben kimutatott vagyon a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolájának tulajdonába kerül.

14

XVII.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Jelen Alapszabályt az Egyesület 7/2016. (07.20.) számú közgyűlési határozatával fogadta el. Pécs, 2016. július 20.

............................................. elnök

Záradék

Alulírott Dr. Turi Attila (7621 Pécs, Teréz u. 11-13.) ügyvéd a 7/2016. (07.20.) számú közgyűlési határozat alapján elfogadott - és a módosított adatokkal érintett vastagon, dőlten szedett pontjaival - egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt megszerkesztettem és ellenjegyeztem. Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Szerkesztettem és ellenjegyzem:

Dr. Turi Attila

(7621 Pécs, Teréz u. 11-13.) - ügyvéd -

2016.07.20.

15 

You shall not pass!